A „bödönhajótól” Szent Jupátig, avagy válogatás a kenu magyar történetéből

2020.12.20

Vajon gondolta volna-e az 1800-as években a Balatonon, egy fatörzsből kifaragott hajóban üldögélő halász, hogy alig egy évszázaddal később sporteseményeken sikert sikerre halmoznak honfitársai a továbbfejlesztett ladikján?

A "bödönhajó" a máig ismert legidősebb kenuhoz (Pesse-kenu) hasonlóan egy nagyobb méretű, legtöbbször tölgy-, nyár-, vagy fűzfa törzséből kivájt, kivésett vízi jármű. Az őskortól az 1900-as évek elejéig gyakran feltűnt tavainkon és folyóinkon mint jól bevált szállítási és halászati eszköz. Hívták "csiklinek" (Baja környékén) vagy "lélekvesztőnek" (Balatonon) is. A csónakba üléseket nem készítettek, így többnyire állva eveztek benne.

A Tiszazugi Földrajzi Múzeumban kiállított bödönhajó

A "bödönhajók" mérete és formája tájanként változott, nem volt ritka a közel 6 m hosszú "őskenu" sem, sőt utalnak arra jelek, hogy katonai célból építettek 12 m hosszú és 1,5 m magas hajót is a 16-17. században, pl. a törökök Fonyód várának ostrománál.

No, de hagyjuk a törököket, ugorjunk most egy nagyot a reformkor nagyjához, gróf Széchenyi Istvánhoz! Polihisztor politikusunknak a Lánchídon, a Magyar Tudományos Akadémián, a Vaskapu szabályozásán, a lóversenyen túlmenően az evezőssportok meghonosítását is köszönhetjük. 1818-ban törökországi útja során látta meg a "kajikot" (kajakot), és azonnal elvarázsolta őt a szép és elegáns vízi jármű. 1824-ben Angliából rendelt evezőshajót, amely 1826-ban érkezett meg Pozsonyba, ahol az országgyűlésen résztvevő honatyák számára bemutatót is szervezett. Rá egy évvel két angol barátjával Bécsben szállt ismét vízre, ezt az evezést tekinti a szakma az első hazai sportszerű evezőstúrának.

A kajik

Széchenyi István hozta létre az első magyar csónakházat, a Csónakdát a Lánchídnál, és 1841-ben ő alapította meg az legelső Hajós Egyletet is. Egy évvel később, 1842-ben rendezték meg az első evezősversenyt a Dunán.

Az egyletek, versenyek, versenyzők száma évről évre nőtt, hamar népszerű sporttá és szabadidős tevékenységgé nőtte ki magát minden vízi járművel folytatott sportág. És persze eredményessé is. :) 1938-ban Balatoni Kamill szerezte meg a magyar kajak-kenu sport első világbajnoki érmét, a 10 000 méteres összerakható kajakok versenyében a dobogó második fokára álhatott fel. Dr. Parti János nevét is említsük meg külön, aki az első olimpiai bajnok kenusként vonult be a történelemkönyvekbe, méghozzá saját tervezésű kenujával! 1960-ban, Rómában szólt tiszteletére a magyar Himnusz.

Dr. Parti János, az első olimpiai bajnok magyar kenus

Élete nagy megmérettetése előtt biztosan fohászkodott Szent Jupáthoz, a magyar kenusok védőszentjéhez. Ki volt ő? Mettől meddig élt? Miről híres? Ezekre a kérdésekre hiába kerestem a válaszokat lexikonokban vagy az Interneten, ugyanis mint később kiderült számomra, Szent Jupát nem létezett, ő egy kitalált szent.

Cseh Lajos, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség korábbi főtitkára visszaemlékezése szerint 1950 júliusában Vajda Vilmos, a válogatott keret későbbi sikeres kapitánya fohászkodott hozzá először, mikor 30-35 összekapaszkodott kajakban és kenuban ülő fiatal a Duna szentendrei ágában szembe találta magát a Kőrös hajóval. - Most segíts meg minket, Jupát! - hangzott a fohász. Vajda József, Vajda Vilmos unokabátyja a történet végét kissé kiszínezve később úgy adta elő a storyt, hogy a Kőrös által vert hullámok a kajakosokat a vízbe borították, a kenuk viszont több méter magasba emelkedtek a víz fölé. Ettől kezdve legendák szövődtek Jupát alakja köré, mint például, hogy ő egy C-1-es kenus versenyző volt, akit egyszer a versenybíró nem csengetett le a célba érés után, ezért addig húzta a lapátot, míg a térdelőlába tövig el nem kopott. Szent Péter látta az esetet, szentté avatta, és készíttetett számára egy belül üreges falábat, amiben férfiasságát tarthatta. :)

Szent Jupát, a magyar kenusok védőszentje (Bella Sára alkotása)

Szent Jupát valóságos kultusza épült ki a kenusok körében; rajzokon, festményeken, kerámiákon stb. jelenik meg az alakja. Dalokat, himnuszokat, imákat intéznek hozzá, hogy megvédje és segítse őket a versenyeken. És ahogy az éremtáblázatokra nézünk, az imák meghallgatásra is találnak...

Felhasznált irodalom:

Képek forrása: